Sütő András mosolya

(Kis levél Bölöni Domokoshoz )

Azt írod Sütőről egyebek között a Káfé-ban :

"Ha szarvasgomba-szóra lelt, elírta a vaddisznók elől. Unokáink meg doktorálnak belőle. "

Itt van a szög feje ! Jól reákoppintottál. Mert például miért építtette pont Sikaszóba a nyaralóját ? Abban az időben, amikor már érezte, új szavakra, új észjárásra van szüksége ? „ Eprésző” helyeket keresett mindig. Még éjnek idején is, „ leányos házaknál,” borozásos hajnalokon, lerobbant parókiákon, akárhol. És miért vitt engem, vagy vitette magát velem horgászni hitvány, esős napokon is mezőségi tavak csöndjébe ? Mert nem a halakért ! A szavakért vitt, amiket hazulról hoztam, amiket magamnál felejtettem. Amikről nem is tudtam, hogy nálam vannak ! Emlékszem egy-egy győztes mosolyára, amikor új szót fogott ki a közöttünk elterülő, tíz lépésnyi levegőből, amit azonnal föl is mutatott nekem. Azzal, hogy megismételte a hallott mondatot ! - Frici úr, - így kezde ilyenkor,- ugye jártál otthon szombaton...

A mellékelt fénykép egy ilyen eprészős éjszakán készült, amint épp beszélgetünk, valahol. Erről a "győztes" mosolyról szóltam, fogadd szeretettel,

frici