Bözödi bacillus
Szép esztendőt töltöttem Bözödön. Büntetésből. Az iskolában történelmet, számtant, magasugrást, nagyszünetet és rajzot tanítottam. A helybéli kocsmáros házában béreltem szobát. Onnan beláttam, s ha kedvem tartotta, be is jártam a helybéli kocsmába. Jóhangú énekes legények nótáztak a helybéli kocsmában. Főleg szolokmai nótákat fújtak. Meg is szerettem ezeket az egyszerű, szolokmai nótákat. Egyszer migritkultak a szolokmai nóták és gyászos hangulat telepedett oda, a helybéli kocsmába. Kérdem a kocsmárost, mi ez a gyászos hangulat az ő kocsmájában ? Azt mondja, ez a vékony milicista miatt van. Kérdem, mi történt ezzel a vékony milicistával, csak nem tiltotta be a szolokmai nótákat...Azt mondja a kocsmáros, az a vékony milicista már nem tilt be többé semmit. Inkább énekelne ő is, ha tudná a szolokmai nótákat. Mert annak a vékony milicistának már csak napjai vannak. Rákos. De nagyon. Ezt a bözödi legények is jól tudják róla, ezért nem is mulatoznak a közelében. Mondom, ez érdekes, mert én ebben a kocsmában mostanában csak ezt a vékony milicistát látom. Ott áll naphosszat a pult mellett, pohár a kezében és hallgat. A kövérebbik, az a nagy, piros orcájú ide be sem teszi a lábát soha. Azt mondja a kocsmáros, ez a vékony milicista meg van győződve arról, hogy az ő rákját a bözödi bacillusok okozták, s azokat kizárólag bözödi pálinkával lehet földreteperni. Ezért issza a bözödi pálinkát. Az a kövérebbik, a nagy, piros orcájú milicista pedig arról van meggyőződve, hogy elél száz évig is, ha nem issza ezt az erős bözödi pálinkát. Mondom, nehéz eligazodni ezeken a bözödi milicistákon. És a bözödi bacullusokon is nehéz eligazodni, nem is beszélve az erős pálinkáról. Eltelt egy hónap, el kettő, s három is. Egyszer hallom, hogy ez a vékony milicista is próbálgat valami szolokmai nótát, az ő csenevész hangján. Átmegyek a kocsmába, s hát pirosabb az orcája, mint amilyennek eddig láttam. Aztán egy napon jön valaki a hírrel, hogy a nagy, piros orcájú milicistát elvitte a mentő. Belebetegedett a nagy egészségébe. Nem is látta őt azóta bözödi ember. A vékony milicista szépen kigyógyult a halálos betegségéből, minden legénnyel tegeződött. Tél közeledvén, új csizmát vett a feleségének, vasárnaponkint végigsétált a főuton és megállott olykor a templom előtt.
