A következő címkéjű bejegyzések mutatása: helyzet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: helyzet. Összes bejegyzés megjelenítése

csütörtök, augusztus 16, 2012

A helyzet




Költő az akasztófa alatt

Gyönge a vers,
mondjuk, mint a harmat.

Erős a hatalom
akkor is ha hallgat.

Amikor megszólal,
dicsér és dicsőít,
háznak nevezi ólad,

mondhatsz akármit,
kirúgja a széket
alólad.


péntek, augusztus 13, 2010




Helyzet

Sokan szeretnének kijutni valamilyen lehetetlen helyzetből. Egyszerűen azért, mert lehetetlen helyzetben az ember nem érzi jól magát.
A lehetséges helyzetek bonyolultabbak és félelmetesebbek. A lehetetlen helyzetet tudomásul veszem. Nincs mit tennem az ellen, ami lehetetlen. A lehetséges helyzet bizonytalanná tesz, riaszt, aggodalommal tölt el. Mi jöhet még ? Mert minden jöhet. Akármi. Ami rossz. Lehetséges, hogy valami jó jön. Attól is lehet félni. Nagy árat fizethetünk érte. Bűnhődni kell, megvárni a végét. A jó dolgoknak is megvan a rossz oldaluk. Ezek beláthatatlanok. Sok a következmény, az ismeretlen. Épp ettől lehet legjobban félni. Az ismeretlentől. Ami ismert, azon el lehet igazodni.
Könnyű volt annak, aki a világot teremtette. Nem volt helyzet. Sem lehetetlen, sem pedig lehetséges. Ilyen helyzetben egyetlen dolgot tehetett a teremtő : rögtönzött. Van, amikor egy rögtönzés eredménye érdekesebb, izgalmasabb, mint ami az átgondolt, megtervezett igyekezetből jön ki. Ilyenkor a rögtönzést úgy kell hagyni, ahogyan van. Azt hiszem, a teremtő is így cselkedett. Mert a világ érdekes és izgalmas. Olyan, amilyen. Így van jól. Legalább van benne helyzet.



szerda, január 07, 2009



 

Megvárnám, hogyan alakul a helyzet

 

Sokszor fölsóhajtok, ha egyedül vagyok : Istenem, milyen kár értem ! Miért kellett nékem apámra hallgatnom, aki borozgatván a kerek kőasztal mellett, azt mondta nékem, nyomatékosan, fiam, csak miniszter ne legyen soha belőled ! Mert aki fent van, az leesik onnan. Reá hallgattam egész életemben. Pedig kár értem. Milyen jól el tudnék igazodni, valahol fent is. Nem lettem soha miniszter. Legalábbis nem emlékszem, hogy lettem volna. Nagy kár értem. Minden körülmények között megvárnám, hogyan alakul a helyzet. Nem sokat nyilatkoznék, csak efféléket mondanék : egyfelől ezért, másfelől azért... Vagy : a kérdést két részre kell osztani. És nem osztanám két részre.  A kérdést. Hogy ne értsenek félre. Valahol, valaminek elnöke is lehettem volna. Nagy kár értem. Harcolnék minden pillanatban a békéért, a haladásért, a népek közötti egyetértésért, a jólétért. Fölemelném a szavam az elnyomottak érdekében, de úgy emelném föl, hogy azért az elnyomók se sértődjenek meg. Senkit meg nem sértenék, a világért sem. Ha valami zűr adódna a földön, amiképpen az űrben is szokott adódni, akkor szépen megvárnám, hogyan alakul a helyzet. Mert a helyzetnek az a természete, hogy magától is szokott alakulni. Én ezt az alakulást szépen megvárnám, de akkor sem nyilatkoznék.  Inkább olyan szavakat hintenék el a néptömegek széles rétegeiben, mint például a prioritás. Ha valamit föltétlen meg kellene oldani, akkor is azt mondanám, meg fogjuk oldani, mert van a világon prioritás. Ez olyan, mint a makk ász. Visz mindent. Viszi a bajokat, a hiányosságokat, a népek panaszait, úgy viszi, mint a szél. De ez a szél engem meg se suhintana, hogy le ne essek. A prioritás mindig ott állana az én oldalamon. Nem mondom, ott áll most is a prioritás, az én oldalamon. Mert most, itt lent, ahol vagyok, s mondjuk a szemetet ki kellene vinni, azt mondom, pillanatnyilag más a prioritás. A szemét levivése ráér holnap is. Sőt, legjobb, ha holnap viszi le valaki a szemetet, még az időjárás is annak kedvez. A honapi levivésnek. Nem kell kapkodni, pánikba esni. A kapkodás nem jó semmire. Egyfelől azért, mert és másfelől másmiért. Vagy a szemétlevivés kérdését két részre kell osztani. Szóval kár értem. Kár, mert fentről, ha akarnék sem tudnék leesni. Belefogóznék a prioritásba, vagy valami effélébe. Megtanultam. Megvárnám, hogyan alakul a helyzet. Azt is megtanultam, hogy minden pillanatban történelmi helyzet van. A történelmi helyzetek is pontosan olyanok, mint a nem történelmi helyzetek. Azokat is úgy kell vizsgálni, egyfelől és másfelől. Vagy azokat is két részre kell osztani. Semmit nem osztanék két részre. Nem is szoroznék semmit. Szorozza és ossza a kérdéseket más. Én megvárnám, hogyan alakul a helyzet. Kár értem. Nagy kár. Azért jól érzem magam, amikor nem érzem magam rosszul. Létem nem oszt és nem szoroz.

 

Marosvásárhely, 2009 január 7.