Lógó pók
Mint ez a vers,
oly egyszerű
az életem :
nem tartozom sehová
és persze, senkinek.
Ti nem tudjátok,
hol lakom,
én sem, hogy
merre jártok, s miért,
utcára nem néz
ablakom.
Lógó pók fáradt legyet
fölöttem úgy ölel meg,
mint akik végre
egymásra lelnek.
