 |
| Fotó:Wikipédia |
Ideges levelek
Bölöni
Domokoshoz
Nincs abban új, ha azt mondom, sem élni, sem meghalni nem
érdemes. Akkor most mi a tennivaló? Mert valamit tenni kell, hogy legalább ne
szenvedjen az ember!
Az orvosi hivatás alapja eleddig az volt, hogy minden
eszközzel meg kell szüntetni a beteg fájdalmait. Ma már nem ez a legfontosabb cél.
Inkább az a cél, hogy a szenvedők fájdalmaiból lehetőleg jól megéljenek az orvosok,
bár ezt kevesen vallanák be. Ezért, ha csak módjukban van az orvosoknak, azzal
törődnek, hogy akik nem szenvednek fájdalmaktól, jobban érezzék magukat a
világban, mint ahogyan eddig érezték. Kiplasztikáznak akármit, csak azért, hogy
másként éljünk, mint ahogy élünk. Fáj valamid? Nem számít, vegyél be pirulát, majd
elmúlik! És mennek tovább, sietnek, sok a dolguk.
Ami alapvető,– vagyis a fájdalom maga–mint állapot,
kikerülhetetlen, és úgy van jól, hogy szenvedjünk. Ezzel a nemtörődömséggel el
is veszett az orvosi tudomány. Úgy veszett el, hogy észre sem veszi. Csak a
szenvedők veszik észre, többé nincs támaszuk, nincs megoldás a fájdalmaikra,
holott azt hitték, hogy van.
Néha elnézem magam, mit várok még az élettől. Ilyenkor az
szomorít el, hogy semmit sem várhatok. Ilyenkor menekülök. Mindentől. Csupa
fölösleges dolgokkal foglalkozom, hogy ne nyomasszon a múló idő. Hogy
eltereljem figyelmemet a valódi
kérdésektől.
De vajon, vannak-e valódi kérdések? És ha vannak, hogyan
lehet megkülönböztetni a valódi kérdéseket a fölösleges kérdésektől? Mert
minden csupa kérdés.
Amire van válasz, az már nem kérdés.
Emberhez méltó például a felelősség. Meg kell felelni
valaminek. Jól van, próbálok megfelelni.
Emberhez méltó a munka. Meg kell dolgozni mindenért. Jól
van, dolgozom.
És ha megnézem, mire jutottam a felelősséggel, a
munkával, azt látom, hogy semmire nem jutottam. És nem is jutok már semmire,
mert közben telik az idő. Eltelik. Elmúlik. Csak a kérdések nem múlnak el.
A mai nap kérdése számomra Tolsztoj halálának titokzatos
körülményei, amiket teljes bizonyossággal eddig még senkinek nem sikerült megfejteni.
Csak annyi bizonyos, hogy egy ilyen borongós novemberi napon elment
hazulról,
–meghalni.
Furcsa tákolmány az ember…
