 |
| Puskás György fotója |
Valami elegáns
dolog
Kezdjük
jól ezt a napot, felütöm hát a Hrabal könyvét, találomra: „–hanem, uram, ha
netán valami különlegeset óhajtana, hiszen maga úgyse végzi természetes
halállal, szóval hamvasztassa el magát, és hagyja rám a hamvait, és akkor én magával fogom súrolni a
villáimat, meg a késeimet, hogy történjen magával valami elegáns dolog,
olyasmi, mint egy ajándék, mint a balszerencse, mint a szerelem…hehehe –szólt,
és villájával megforgatta a sistergő és fröcskölő virsliket.” (Tükrök
árulása,435.oldal)
Kint
ülök az udvaron, a fiatal meggyfa árnyékában, körül vagyok véve a futó vadszőlő
indáival, színes virágokkal, begipszelt lábam alatt lassan sárgul a fű, így
jelzi, eljött az ősz, megérkezett díszleteivel a szalicil uralom, hallom, amint
a szomszéd ácsol valami tetőt télire, madarak raja száll a házunk tetejére, a
vidámabbak pedig lejönnek egészen a csatornáig, s ott fürödnek, spriccelik
egymást nagy vidámságban , mert rossz a csatorna, megáll benne a víz, most
nincs bosszankodni kedvem, hogy meddig kell még várni a javítással, legjobb, ha
most jól kezdem ezt a napot, becsukom Hrabal könyvét, majd lesz valahogy a
poraimmal, a csatornával is, semmi különöset nem óhajtok, pedig ha jól meggondolom,
lenne még néhány elegáns dolog…
