Szalicil uralom

Puskás György fotója

                                                                   

Valami elegáns dolog

Kezdjük jól ezt a napot, felütöm hát a Hrabal könyvét, találomra: „–hanem, uram, ha netán valami különlegeset óhajtana, hiszen maga úgyse végzi természetes halállal, szóval hamvasztassa el magát, és hagyja rám  a hamvait, és akkor én magával fogom súrolni a villáimat, meg a késeimet, hogy történjen magával valami elegáns dolog, olyasmi, mint egy ajándék, mint a balszerencse, mint a szerelem…hehehe –szólt, és villájával megforgatta a sistergő és fröcskölő virsliket.” (Tükrök árulása,435.oldal)

Kint ülök az udvaron, a fiatal meggyfa árnyékában, körül vagyok véve a futó vadszőlő indáival, színes virágokkal, begipszelt lábam alatt lassan sárgul a fű, így jelzi, eljött az ősz, megérkezett díszleteivel a szalicil uralom, hallom, amint a szomszéd ácsol valami tetőt télire, madarak raja száll a házunk tetejére, a vidámabbak pedig lejönnek egészen a csatornáig, s ott fürödnek, spriccelik egymást nagy vidámságban , mert rossz a csatorna, megáll benne a víz, most nincs bosszankodni kedvem, hogy meddig kell még várni a javítással, legjobb, ha most jól kezdem ezt a napot, becsukom Hrabal könyvét, majd lesz valahogy a poraimmal, a csatornával is, semmi különöset nem óhajtok, pedig ha jól meggondolom, lenne még néhány elegáns dolog…