Pusztai Péter : Ég az ég

Frontátvonulás

Ha véletlenül egy napon hívni fog a haza, nem fogok habozni. Azonnal indulok a frontra. Vagyis Brüsszelbe. Ott van most a harctér. Nagy frontátvonulás volt nem is olyan régen. A Donnál a front meggondolta magát, kanyarodott egyet és meg sem állt Brüsszelig. Most ott van. Szereti ott. Meg is szépült egészen. Brüsszelben szebb a harctér, mint másfelé. Ott nagy élvezettel lehet küzdeni. A boldog jövőért. És én imádok nagy élvezettel küzdeni. Főleg a boldog jövőért. Ahol nincsenek szögesdrótok.

Amikor az állomás pénztárosnője megkérdi, hová utazom, nem lebiggyesztett szájjal sóhajtom át a kivágott ablakon, hogy a frontra lelkem, a frontra megyek, hanem megállok előtte délcegen, s csak annyit mondok : Brüsszelesz. És fölhívom a figyelmét, kizárólag olyan vonatra adjon jegyet, amelyről nem kell átszállnom Kocsárdon. Ez a Kocsárd nem igazi harcosnak való átszállóhely. Főleg éjjel. Az éjjeli várótermek hangulatát nem tudom elviselni. Ott mindig batyúikra hajtott fővel, egymásnak dőlve alusznak a porszagú, ki tudja, honnan jövő, ki tudja, hová menő, tébláboló emberek. És azt sem lehet tudni róluk, tulajdonképpen mit akarnak. Mi az elképzelésük a világ állapotáról. De még jövőképük sincs. Csak ráncos, poros képük van ezeknek. Itt szoktak összegyülni, a kocsárdi állomáson. Minden ráncos, poros képű ember itt szokott gyülekezni. A kocsárdi állomáson. Ide valamirevaló harcos be se teszi a lábát. Hogy nézne ki egy igazi harcos itt, batyújára lehajtott fővel ? Vagy valami ismeretlen embernek nekidőlve ? Szóval, azt már a pénztárnál kikötöm, hogy semmi átszállás, semmi Kocsárd ! Semmi gyűrődés ! Vagy ilyesmi. És a vonatjegyre is vigyázni fogok. Nehogy véletenül összegyűrődjék. Mert azt a harctéren nekem elszámolják. Minden hadi helyen mindenkor és mindennel pontosan el kellett számolnia egy igazi katonának. Le az utolsó kapcáig. Az utolsó gombig. A trombitáról nem is beszélve. A pontos elszámolás hadi helyeken pont olyan fontos, mint a sorakozó, a jól befűzött bakancs, vagy a kicsi lapát tisztasága.

Miket beszélek ! Bakancs, kicsi lapát ! Még ha csak reájuk gondolok, attól is megfájdul a fejem. Már fáj is. Sok, fekete és piros felhő az égen. A barométer leesett a sárga földig. Levertem. A pirulák keresése közben. Idegalapon vertem le. Nem szándékosan. Szándékosan soha, semmi rosszat nem szoktam csinálni. Frontátvonulás.