A fekete notesz
Még most is megvan az a fekete, vinilin-födelű noteszem, amelybe a legfontosabb címeket jegyeztem föl, nagy csavargásaim idején. Csak akkora ez a notesz, hogy két normális méretű levélbélyeg ha elférne rajta egymás mellett. Borítójára az van írva : Student. Made in china. A lapok szépen beosztva. Felül: Name, Address, Telephone.
Ezt a gyűrött, pecsétes noteszt olyan napokon vettem elő, amikor szükségét éreztem, hogy lássam, ha minden kötél szakad, kit hívhatnék segítségül. Legalább telefonon.
Épp ezt a noteszt tanulmányoztam, amikor leült mellém Miroszláv, s megkérdezte, min töröm a fejem. Mert ő látja, hogy töröm a fejem.
-Ebben a noteszben vannak azok a címek és telefonszámok, amelyekbe vészes helyzetben bele tudnék kapaszkodni. Még maga, Tom Lantos is benne van, Miroszláv !
-Ha neked olyan barátaid vannak a világban, mint Tom Lantos, akkor mit keresel itt ? -kérdezte Miroszláv.
-Sajnos, nem barátom nekem Tom Lantos, soha nem láttam őt, a telefonszáma sincs fölírva. Csak annyit tudok, hol lehet őt megtalálni. Eddig még nem szorultam rá.
-Énnekem az a tapasztalatom, hogy szegény emberen, ha bajban van, csak szegény ember segít, - mondta Miroszláv és magamra hagyott, hogy nyugodtan tanulmányozzam a fekete noteszt.
Miroszláv megjegyzése után alaposan megrostáltam a följegyzett címeket. Áthúztam minden olyan ismerős, vagy vélt barát nevét, akiről tudtam, gazdagon él valahol a nagyvilágban. Még azt is áthúztam, hogy Beverly Hills.
Nagy urat csináltak egyszer belőlem ott, de csupán egyetlen napra, egyetlen éjszakára. Többé nem megyek oda, abba a fényes palotába nem ! Lenéztem vásott cipőmre is, eszembe jutott Tiborc panasza, a Bánk bán-ból : ...” hisz öszvekarmolázná a szegénynek patkója a szép síma padlatot!”
Igaz, cipőmön patkó nem volt, de én csak mondtam magamban, többé nem megyek oda. Mintha hívott volna valaki. És jöttek még elő Tiborctól hasonló mondatok: “- Ó, a magyar se gondol már oly sokat velünk, ha zsebe tele van”.
Eldöntöttem, csupa szegény embert hagyok áthuzatlanul abban a fekete noteszben.
Itt van például egy igazi szegény ember : Paroska Lajos , az
Szóltam Miroszlávnak, jöjjön közelebb.
-Nézz ide, Miroszláv ! Énnekem barátom volt ez a szegény ember, az Ohió mellől. Félkarú volt és félkarral egyedül építgette házát. Mint egy félszárnyú madár, rakosgatta, amit föl tudott emelni. Segítettem neki maltert kavarni, téglát hordani. Úgy döntöttem, kizárólag szegény embert tűrök meg a noteszemben, mégpedig a te tapasztalatod szellemében...
-Ha úgy döntöttél, akkor nagy hasznodra lesz az a fekete notesz,- mondta határozottan Miroszláv.
-Neked milyen barátaid vannak, Miroszláv ?
-Énnekem kizárólag szegény barátaim vannak,-mondta Miroszláv.
-Furcsa ember vagy te, Miroszláv !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése