Még egy kicsit nézegetem

 

Ritka az a nap, amikor nem vizsgálgatom a világ szerkezetét. Mint egy szétszedett zsebórát, úgy nézegetem a világot, csupa kiváncsiságból. Főleg azt figyelem, miképpen hajtja az egyik fogaskerék a másikat, s ha nem hajtja, akkor hol akadt el az a kerék. Néhány dologhoz nagyon értek már, életkoromból kifolyólag. Értek a magas vérnyomáshoz, a kórházak intenzív osztályához, a főtéri padok tartósságához, a verebekhez , de legjobban a nagyhatalmakhoz értek, ezt még a jobbik nagyapámtól tanultam. Valósággal családi örökségem nékem a nagyhatalmakhoz való hozzáértés.

 

Sajnos, nagyot változott a világ szerkezete, akárcsak a zsebóráké, eltűnt szép lassan belőle a sok fogaskerék. Néhány nagyhatalom például egyszerűen fogta magát és lelépett. Föltételezem azért, mert belátta, nem áll jól néki a nagyhatalomság. De az is lehet, jobban érzi magát egyetlen nagyhatalom árnyékában lenni, ott kényelmesebb. A már említett jobbik nagyapám állandóan az ángolokat várta, teljességgel hiába, mert lám, a falumba azóta sem tette be a lábát egyetlen ángulus ember se, de már a szomszédom lánya ott van Angliában, hogy csak egy példát említsek, az is bőven elég arra, mennyire megváltozott a világ.

 

 Ezek a volt nagyhatalmak már nem nagyon foglalkoznak a világ dolgaival, s ha igen, akkor is csak belekotyognak. Az egyik beéri azzal, hogy harmonikázik a szibériai sztyeppéken, a másik a csizmáját fényesíti, a harmadik zergetollakat gyűjt zöld kalapjába, a negyedik a szétvetett lábú torony alól lesi a divatos szoknyákat, az ötödik a toronyóra ütéseit számolgatja. Ma már csupán egyetlen nagyhatalom maradt talpon, de az úgy, hogy a lábát betette mindenüvé, ahová hírtelenjében jónak látta.

 

Ehhez az egyetlen, megmaradt nagyhatalomhoz nem nagyon értek, mert nem látok benne fogaskereket, mint a megszokott, régi zsebórákban. Csupa nyomkodni való gomb lehet benne, de abból annyi, hogy azon még én sem tudnék eligazodni. Ezt a nagyhatalmat egészen közelről is sokszor megfigyeltem, de a természetébe belelátni nem tudtam.  Ezért nem is foglalkozom véle különösebben. Amihez nem ért az ember, azt csak elrontani tudja. Épp ezért én már csak annak a világnak a szerkezetét vizsgálgatom, szinte naponta, amelyikben még meg voltak a fogaskerekek. Vagyis a letűnt világ foglalkoztat. Csupa kiváncsiságból. Jól tudom, ennek sok értelme nincsen, de azért még egy kicsit nézegetem.

 

Marosvásárhely, 2009, január 5.