Az esettel kapcsolatban 2

Fotó : Báthori Zsigmond

Babadag

Épp egy kis tejet tölt a kávémba a kedves pincérlány, látom, nagyon nézi a lány kezét az én régi, jó barátom, ez a Guszti. Mondom, megtetszett néked ennek a leánynak a keze, te, Guszti. Erre ő azt válaszolja, nem a kezét nézte, hanem azt a tejet, amit a kávémba öntött az a leány. És azt mondja, ha ő egyszer tejet lát valahol, mindig eszébe jut róla életének egy érdekes darabja. Amiről nekem még soha nem szólott. Pedig mi már alaposan megtárgyaltuk életünknek minden darabját. Tudod te, mi jut nekem a tejről eszembe ? Babadag. Tudod te azt, hogy milyen íze van a babadagi tejnek ? Halíze van a babadagi tejnek. Ezt én onnan tudom, hogy halízű tejet adtak nekünk a babadagi tömlecben. Mert én ott is voltam, a babadagi tömlecben. Pedig azt jól tudod, hogy én soha, senkinek nem vétettem. A tömlecről neked még nem beszéltem. Most megkérdezheted tőlem, hogy kerültem én a babadagi tömlecbe.

Az esettel kapcsolatban ezt meséli nekem sör mellett ez a Guszti : - Ötvenhatban volt nekem egy kis lámpás rádióm, amit én készítettem. A barátaim tudták, hogy én szeretek rádiót barkácsolni, volt, aki felnézett reám, milyen ügyes gyerek ez a Guszti. Amikor kitört Pesten a balhé, beállít hozzám néhány diák, hogy szeretnének üzenetet küldeni az ottaniaknak, hogy ők mellettük vannak, úgy hallották, nekem olyan rádióm van, amelyik a hangot nem csak fogja, hanem el is küldi.

Nem vallottam be, hogy nekem nincs olyan rádióm, azt mondtam nekik, álljatok ide a hangszóró elé és mondjátok be, amit akartok mondani. És bemondták, hogy ők az ottaniak mellett vannak, s azzal elmentek. Kicsit szégyenkeztem amiatt, hogy nem vallottam be, nem küldi el a hangjukat az én készülékem. Azzal vigasztaltam magam, én olyat is tudok csinálni, ha nagy szükség lesz rá. Nem lett szükség. Mert valaki följelentett, hogy nekem rádióadóm van. Bevittek a biztonsági szervekhez. És faggattak. Még egy szakembert is hoztak, mondja meg, lehet-e az én rádiómon hangot küldeni. Ez a szakember azt válaszolta, lehet, ha megfordítunk benne egy csatolást. De ebben nincs megfordítva, mondta a szakember.

A biztonsági emberek nem sokat törődtek azzal a csatolással. Gondolták, ami biztos, az biztos, jobb, ha elvisznek engem Vásárhelyről Babagagba, mit foglalkozzanak ők azzal a csatolással. Aztán reámhúztak egy jó kis időt, hogy azt ott töltsem el a tömlecben, Babadagban. Azóta ha tejet látok, csak az jut eszembe, Babadag. Halszagú volt a babadagi tej. Gondolom azért, mert a tehenek ott legeltek a nagy tavak mellett, ahol halfejeket is lehetett látni szétdobálva.

Azért most neked bevallom, én azt a babadagi tömlecidőt megérdemelten töltöttem, nem ártatlanul. Mert a szakmai büszkeségemmel átvertem ezeket a lelkes diákokat. Nem vallottam be, hogy az üzenetük nem megy ki a házból. Te legalább tudod, hogy hol van Babadag ?