Kis levél Bölöni Domokoshoz

Látod-e Domi,

nem az én Kólásszabadságomat, hanem a te találmányodat kellene levédeni. Azt, hogy szívtájéki élet. Ez úgy ütött meg engem, mint egy jólcézott parittyakő. Mert ugye, írásod címe, ( szívtájéki) az nem mond semmit egyedül, az élet sem egyedül, de együtt már elérik azt a bizonyos kritikus tömeget, amely beindítja a szellemi atomreaktorokat. Ilyet csak nagyon jó író tud összehozni, mégpedig szerencsés pillanatában ! Milyen régen reájöttem, hogy itt van az irodalom kulcsa. A mondatban van. A képben. Minden, ami szép, ebben van ! A jó, a találó képben. Arra figyelmeztetlek, őrízd meg ezt egy következő könyved címének. Igazán pompás lenne. Ha jobban érezném most magam, egy kis tanulmányt volna kedvem írni róla, úgy megfogott. Maradjunk ebben. Most csupán annyit tehetek, hogy gondolatban megveregetem érte a válladat.

Ölel: Elekes Feri

Marosvásárhely, 2009, június 13