Közgazdaság

 

Találkoztunk egy napos délelőtt ,

nem volt az arcán semmi bánat,

mint máskor, most is megismertem őt,

egy banknak fordítottunk hátat.

 

Azt mondja, végre, itt a válság :

zsebében lapult egy árva százas,                                   

de sehogy sem találta társát,

hát lelépett, ugye, ő se házas.

 

Csak ez a válság segít ma rajta,

olyan, akár egy köztársaság,

karonfogja azt, ki szegény fajta,

ne szégyellje magát legalább.

 

Büszkén állhat itt, nem nézik le őt,

a bank küszöbét nem lépte át,

csak régen, vendéglő volt azelőtt,

mértek ott mást is, nem csak teát.

 

És mondta még, milyen nevetséges,

nézni ezt a betojt világot,

az ő társasága, az a népes,                                   

kacagni tud, ha pénzt se látott.

 

Szinte meg is győzött, szép és mázas

igazával, jó vagyok, nemes,

adhatok egy bankjegyet, ne százast,

azt fölváltani se érdemes.

 

     Illusztráció : Kasznár Ring Jenő : Csavargó