Fénykép
Egy fényképet vettem le a falról,
egyszerű kép, fekete-fehér,
gondoltam, letörlöm róla a port,
csak úgy, szokásból, nem egyébért.
Ezen a képen apám is ott van
sötét ing rajta, szalmakalap,
úgy ül ott, gondokkal megrakottan,
mintha várná, teljen el a nap.
Emlékszem, rég, egy mezei úton
fölvett egy hitvány patkószeget,
hátha majd jó lesz, ezen ne múljon,
pedig hajoltunk épp eleget.
Találgatom, szeme most mit kutat,
miért is élt ő, ugyan, miért,
tűvétette eddig a tejútat
egy elejtett rozsdás csillagért.
2 megjegyzés:
Nagyon szép. Ennyit mondhatok. Nem sok, de a lényeg.
Nagyon jó ez a vers s a kép is, szerintem.
Üdv: Viviana
Megjegyzés küldése