vasárnap, május 02, 2010

Egyszerű történetek (9)



                        


Az antenna beállítása

- Baj van fiam ! Baj. Röstellem is mondani ebbe a mobilba, mekkora baj van. Megint elment a Duna. Ezt a nyomogatót olyan jól befásliztad, hogy meg sem tudtam volna nyomni más gombot rajta. Csak azt, amit kihagytál. Tehát nem én vagyok a hibás, hogy megint elment a Duna. De úgy elment, hogy hívhatod ismét haza a te fiadat, Ferikét Pestről. Hogy újra beállítsa. Mint a múltkor. Mert azt más ezen a vidéken beállítani nem tudja. Már te sem. Neked sem való, túl a hetvenen. Hívhatod haza. Ezek a Dunások pedig azt mondták, minden segítséget megadnak a beállításhoz. Hát tudod te azt, hogy milyen segítséget adtak meg ? Mert én tudom. Azt, hogy hívjak szakembert. Honnan hívjak én most szakembert kilencvenhét évesen ? Udvarhelyről ? Oda fel is kell menni. És ki jön el ide onnan, hogy csavargassa azt a nagy tányért, s nyomogassa a gombokat ? Senki fiam, senki. Azt mondják, fizessek elő a kábelre. Igen, de hallom, hogy kábelen nem jő be Kossuth. Márpedig anélkül az egész nem ér semmit. Hívhatod haza Ferikét.

- Csókolom, Mama ! Jöttem. Próbáljuk meg ketten azt a Dunát.
- De mondom, nem én vagyok a hibás. Itt ültem éppen az ágy szélén, itt né, néztem a filmet, hát tiszta magától az a néhány ember csak kiment a tévéből, s többé nem jött elő semmi. Semmi, de semmi.
- Nem maga a hibás, Mama ! Éppen most mondja a fiam Pestről, nem Mama a hibás. A norvégok miatt nem megy a Duna. Mert norvég műholdon van most a Duna, s azt áttették egy más frekvenciára.
- Hát nincs a Dunának műholdja ? Tudtam, hogy ez lesz belőle ! Tudtam. Egy hold földjük sem marad a magyaroknak, mindent eladnak. Hol az osztrákoknak, hol a németeknek. Most a norvégoknak is eladták a holdjukat.
- Nem is volt a magyaroknak műholdjuk, Mama ! Csak bérlik a norvégoktól a műholdat.
- Mindenki gazdálkodjék a saját holdján, ne bérelje a másét, az soha nem volt jó ! Ugye, hogy elállították a norvégok a Dunát... Ezektől a norvégoktól is minden kitelik. Azt csinálnak a holdjukkal, amit akarnak. Az övék...

- Mit látsz a képernyőn, Tati ? Valami számokat ? Nyomd meg az okét.  Most mit látsz ? Jó. Most nyomd meg azt a gombot, amit Mama úgy nevezett el, hogy ormó. Most mit látsz ? Nincs ott egy kép, egy kicsi ikon, ami egy kalapácsot ábrázol ? Na, nyomj arra egy okét. Most menj vissza az elejére. De igyekezz, ez nemzetközi beszélgetés, elmegy minden pénzünk. Most mit látsz ? Semmit. Most menj oda, a számokhoz. És nyomj egy okét.
- Azt a kerek gombot hiába nyomogatod fiam, én azt már százszor is megnyomtam az ormó alatt. Ferike megmondta, ez a sorrend : piros, kerek, piros, kerek. És amikor látszik a kép, csak akkor kell megnyomni az ormót ! Ameddig nincs kép, addig hiába nyomkodod az ormót. Ez biztos !
- Drága Mama, most én kire hallgassak ? Magára-e, vagy a fiamra ?
- Nem én vagyok a hibás ! Nem lesz egy hold földjük sem ezeknek a magyaroknak. Tudtam. Eladnak mindent. Minek kellett a norvégok holdjára menni ? Mindenki maradjon meg a saját holdjánál...
- Most mit csinálsz, Tati ? Beszélgetsz Mamával ? Hát nem akarod, hogy beállítsuk az új frekvenciát ? Most mit látsz ? Jó. Akkor húzd ki a falból a csatlakozót. Kihúztad ? Jó. Most várjunk egy percig legalább. Most nyomd vissza a csatlakozót. Mit látsz ? Nyomj egy okét !
- Azt a kerek gombot hiába nyomogatod fiam, én azt már százszor is kipróbáltam! Hogy ne beszéljek annyit ? Jó. Akkor készítem az ebédet. Oda se nézek. De azt a kerek gombot hiába nyomkodod az ormó alatt... Nem. Egy hold földjük, annyi sem marad...



Nincsenek megjegyzések: