Láttam a holnapot
Láttam a holnapot,
húszéves lehetett, ép, erős,
nem volt még gyáva, se hős,
időnkint köpött jó nagyot,
megcélozva egy fényes cölöpöt,
ment az utcán azzal a lépéssel,
amit apjától örökölt,
föl nem fogható ép ésszel,
miért és merre megy,
vállán nagy táska ringott,
abból árulta a bingót.
2 megjegyzés:
el is loptam a Káféba, hadd okositson ott is ilyen köpdöső bingógyerekeket...
Na, immár itt vannak a randa, locspocs idők...
Megjegyzés küldése