 |
| Elekes Károly munkája |
Az egybarátú ember
Vannak többgyermekes családok, ahol, ha eltörik egy
cserépfazék, az asszony megkérdezheti, ezt a fazekat melyik törte el. Ahol csak
egy gyermek van, ott nincs értelme ennek a kérdésnek.
Vannak emberek, akiknek több
barátjuk van. Ezek állandóan törik a fejüket, melyik a legigazibb, melyikhez
ragaszkodjanak legjobban. Ezek az emberek örökös tanácstalanságban vannak,
egyedül nem is tudnának élni.
Az egybarátú ember (ha
egyáltalán van olyan szavunk, hogy egybarátú!) könnyen eligazodik az életben,
mert csak egyvalakihez kell neki igazodni.
A madaraknak két szárnyuk
van, úgy születnek. Egyszárnyú madarat ugyan olykor lehet látni, de az a madár
nem élhet sokáig.
Egybarátú ember sok lehet a
földön, és olyan is, akinek egyetlen barátja nincs.
Akinek nincs barátja, attól
még élhet sokáig.
Mégis, nehéz elképzelni
egybarátú embert. Mert milyen lehet az egybarátú ember élete? Akinek csak
egyvalakihez kell igazodni?
Talán olyan, mint a gyermeké,
akinek testvére nincs és ha eltörik egy cserépfazék, senki nem kérdi, melyik
törte el. Mert ennek a kérdésnek értelme nincs.
Kérdés, hogy van-e értelme
annak az életnek, amit leélni le lehet, de hogy miért kell leélni, ezt
megkérdezni fölösleges. Mert ennek a kérdésnek értelme nincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése