EU

Decibel

Ha valaki nem tudná, a szigorú tyúkketreces, uniós előírások után most megérkeztek a legfrissebb utasítások is. Hogy ezután legyünk csöndben, amikor esznek, vagy isznak a háziállataink. Mert a háziállatainknak joguk van a csendhez. Különösképpen akkor, amikor esznek, vagy isznak. Ilyenkor nem szabad őket zajongásainkkal megzavarni, mert hangos, idegesítő környezetben nem tudnak nyugodtan enni, vagy inni.

Uniós tudósaink úgy tesznek, mintha ezt ők találták volna ki. Úgy tesznek, mondom, s ezt onnan veszem, hogy pontosan kiszámították, mekkora lehet az a zaj, amit hangulati károsodás nélkül el tudnak viselni a háziállatok. Decibelben szögezték le a megengedett zaj színtjét.

Az egyszerűség kedvéért ezt uniós decibelnek neveztem el.

A régi rómaiak is vigyáztak a csöndre. De ezek a régi rómaiak olyan elmaradott népek voltak, hogy ki sem számították, hány decibelt viselnek el az elmaradott római népek. Julius Caesar kiadott egy dekrétumot, mely szerint ünnepnapokon Rómában csak gyalog szabad járni, zörgő szekerét, akinek van, hagyja otthon.

A középkori városvezetők is elmaradott népek voltak. Ők sem számították ki, hány decibel a részeg ember éjjeli duhajkodása, a csendháborítót egy harang alá ültették és a feje fölött kongatták a harangot. Hogy tudja meg, milyen kibírhatatlan a zaj.

Az én apám is elmaradott ember volt. Emlékszem, amikor a Bimbó nevű tehenünket itatta a vályúnál, udvarunkon senkinek nem volt szabad beszélni, sem pedig járkálni. Még a macskánkat sem engedte futkározni. Egyszer mondtam  apámnak, maga a fecskéket is kitiltaná udvarunk légteréből, ha megtehetné. Mert bizony azok a fecskék önfejűleg cikáznak a levegőben, mégpedig olyan sebesen, hogy szinte ütik ki a szemünket. És ott vannak a harkályok, mindenféle csipegető madár, legalább itatás idejére abbahagyhatnák a vén körtefa kopogtatását, az is zavarhatja Bimbó tehenünket az ivásban. Lehet, hogy az is zavarja, mondta apám, de csak akkor szólalt meg, amikor tehenünk már jóllakott kútvízzel.

Ha élne apám, ha élne Julius Caesar, s élnének a középkori városvezetők, most valamennyien nagy elismeréssel lennének az uniós decibel iránt. Ami most már pontosan ki van jelölve és elő van írva, hatóságilag.

Én is elmaradott ember vagyok. Éppen ezért üdvözlöm ezt az uniós előírást!

Annak ellenére üdvözlöm, hogy tudom, nem az uniós tudósaink találták ki a csönd  fontosságát. Mert ez az uniós decibel talán az egyik legfontosabb intézkedés, ami eddig eljutott hozzánk. Végre valami, amit egyszerűen csak be kell tartani! Amit nem kell föllendíteni, megsokszorozni, alapjaiban megváltoztatni, erősíteni, konszolidálni, markánsabban kivitelezni.

Csak csöndben kell lenni. Még azt is csöndben ejtsük ki, hogy uniós decibel, nehogy meggondolják magukat bölcs tudósaink!