Teszt

Rorschach-teszt, Wikipédia

                       A talpraesett pszichológus

Mondják, ha akkor is szomorú az ember, amikor nincs különösebb oka a szomorúságra, legjobb, ha elmegy egy jó pszichológushoz. Egy jó pszichológus, –bár nem orvos,– belelát az ember lelkébe, s ha valamit nem talál ott rendben, meggyógyítja. Ez a mestersége. A jó pszichológust onnan lehet fölismerni, hogy nem ír föl orvosságot, inkább arra buzdítja betegét, hogy aludja ki magát és ne törje fejét hiábavalóan a világ folyásán. És nem beszél sokat. Hagyja, hogy a beteg mondja el neki, mi bántja, mitől szokott a szomorúság eluralkodni rajta.

Megtörténik, hogy a jó pszichológus nem éri be azzal, hogy csak hallgat és szúrósan szemünkbe néz, hanem tudományos módszerekhez is folyamodik.

Van olyan tudományos módszer, amibe valósággal bele is lehet szeretni, mert olyan, mint egy izgalmas játék.

Itt van például a híres Rorschach-teszt, ami nem más, mint néhány papírra vetett tintapaca, amit a beteg elé tesznek, hogy nézegesse és mondja el, mi jut róluk az eszébe.

József Attilának például nagyon sok minden jutott eszébe, de főleg az, hogy a tintapacáknál sokkal szeretnivalóbb maga a pszichológus-hölgy, vagyis Flóra.

Ennek a szerelemnek köszönhetjük azokat a szép Flóra-verseket, amelyektől meggyógyulhat a lelkünk.

Előfordulhat, hogy nem minden jó pszichológus egyben szeretnivaló is. Csupán méltó a tiszteletünkre. Mert ha nem is szép, legalább okos, könnyen feltalálja magát belső tájainkon és jó tanácsokkal lát el.

Erre jó példa a következő beszélgetés, mely egy pszichológus rendelőjében hangzott el:

–Éjjelenként érezni szoktam, hogy valaki figyel engem! Anyám mesélte, hogy apám ott halt meg az ágyunkon! Lehet, hogy ő kísért? És ha igen akkor mit csináljak? Engem ez nagyon nyugtalanít! Meg rosszul is látok és ha leveszem a szemüvegem, körülöttem furcsa fények és árnyak cikáznak!  

–Éjszaka, amikor általában csönd van, a kis neszek jobban fölerősödnek. Ilyenkor az ember olyan hangokat is meghall, amiket nappal figyelembe se venne. Hidd el, nem kísért senki. Gondolj arra, hogy apád biztosan nagyon szeretett téged, és ezért nem szívesen ijesztgetne. Nyugodj meg, és éjszaka próbálj meg aludni.

–Ebben csak az a bökkenő hogy 11 éves vagyok és apám 16 éve halt meg! Tehát nem is ismert engem!

–Akkor biztos csak meg akar ismerni…