Agyrázkódás

Elekes Károly munkája

                 

Mennyit ér a bankrabló feje?

Filmeken lehet látni, hogy amikor az elfogott bankrablót betuszkolják a rendőrségi autóba, nagyon vigyáznak a fejére. Széles tenyerével a rendőr lenyomja a bankrabló koponyáját, nehogy beüsse az ajtó felső peremébe, s valami kár essék benne. Mert drága kincs a bankrabló koponyája.

Vajon, mennyit ér a bankrabló feje?

Bizonyára többet, mint a tudósé, vagy a miniszteré. Mert a tudósok és miniszterek fejét nem nyomkodják.  Még a pápa fejénél is többet érhet a bankrablóé, mert még soha nem láttam, hogy a pápa koponyáját széles tenyerével nyomkodná egy rendőr, vagy más, hivatalos személy, amikor fölkérik, szálljon be a limuzinjába. A pápamobilt is azért szerkesztették neki, hogy ne kelljen állandóan nyomkodni őszentsége fejét.  

Itt állunk néhányan egy bank előtt, sehol egy bankrabló, egy rendőr, csak a szemközti, vasráccsal védett ajtóban áll egy pisztolyos, jó egészségnek örvendő, piros orcájú egyén, akinek ugyancsak értékes lehet a koponyája , mert szúrós szemével úgy tekint ki belőle, mint aki erre néz és másfelé is lát.
Minket egy pillantásával föltérképezett, megállapította, nem vagyunk már jók semmire, felőlünk nyugton heverhet a sok pénz ott, ahol van.  

Szóval, itt állunk néhányan, azon tanakodunk, mennyit érhet egy bankrabló feje.

-Sokat! Mert milyen az ember? Ami sokat ér, legjobban azt védelmezi.

-Ez függ a bankrablótól is. Vannak nagy rablók és vannak kicsi rablók…

-És a pénztől is függ, attól , hogy mennyi pénz van a bankban. Minél több pénz van egy bankban, annál jobban megnyomják a bankrabló fejét, hogy épsége biztosítva legyen.

-Ez hülyeség. Annak a pisztolyos őrnek nem kötik az orrára, mennyi pénz van a bankban, tőle csak a fegyelmet, a megbízhatóságot követelik meg. Mert a megbízhatóság sokszor többet ér a világ összes pénzénél…

-Viszonylagos minden. Az én apám, amikor a házunkat építették, az osztrák  benzines gyújtóját befalaztatta, hogy biztos helyen legyen. És azzal mit ért? Soha többé nem gyújthatott meg véle egy szál cigarettát. A nagy biztonsággal maradt és az örökös kunyerálással. Hogy ki tud adni neki egy tüzet…

-Ezt a kérdést tudományosan kell megvilágítani. A jog szerint, az erkölcs szerint, majd pedig közgazdaságilag.

A jog előírja, hogy a bankrabló épségére vigyázni kell, mert a bankrabló is ember. És kiderülhet róla, hogy jó ember, hasznos ember. Még bent, a tömlöcben is vigyázni kell a rabokra, lehetőséget kell adni nekik a megjavulásra.

Az erkölcs előírja, hogy nem szép dolog lopni, de azt nem írja elő, hogy a tolvajt hagyni kell, hogy munkája közben üsse be a fejét valamibe. A közgazdaság pedig mit néz? Azt nézi, hogy csak egy ép elméjű bankrabló vallomása alapján lehet a többi bankrabló hollétét kideríteni. Egy megbízhatatlan, hazudozó bankrabló vallomására nem lehet alapozni. Márpedig a közgazdaságnak erős alapokon kell állani, mert ha nem áll erős alapokon, az egész állam összeomlik. Amikor egy rendőr lenyomja a bankrabló fejét, tulajdonképpen az államot védelmezi. Mihez kezdenénk állam nélkül? 

-Meglennénk állam nélkül is. Emlékeztek arra a nagy franciára? Aki kijelentette, az állam én vagyok! És ő volt valóban az állam? Nem ő volt! Csak azt mondta magáról. Egy bankrabló is azt mondhat magáról, amit akar, miért kellene megkövetelni tőle az őszinteséget?

-Akármerről vesszük körbe a kérdést, hogy mennyit ér a bankrabló feje, egy biztos: ahhoz előbb bankrablónak kell lennie valakinek, hogy ilyen nagy gonddal védelmezzék a fejét.

Amikor rám került a sor, hogy mondjak én is valamit, sokáig hallgattam. Nem azért hallgattam, mert nem lett volna semmi mondanivalóm. Lett volna. Ehelyett a fejemre mutattam, s halkan kinyögtem: be van törve a fejem. Tegnap egy autóba akartam beülni, s beütöttem a fejem, mert nem volt, aki lenyomja. Az orvos szerint agyrázkódás. Gyógyíthatatlan.