Gondoljon valami szépre

Mire való a boldogság?

-Beismerem, hogy sok volt a kiadása, de ezzel még nincs vége ennek a felújításnak. A fürdőszoba nagyjából kész, de a vécé még nincs megvéve. Se a ventillátor, se a két kicsi ajtó, ami a központi fűtéshez jár. És hol van a törülközőtartó, a sok kapcsoló, világítótestek, satöbbi. És szeg! Tudja, mennyi egy tasak szeg? El sem képzeli, mennyi egy tasak szeg. És csavarok. El sem képzeli, mennyi egy tasak csavar. És hol van még a glett? Egész héten szomorú volt. Magának természete a szomorúság? Szóval a természete. Kár. Énnekem nem természetem a szomorúság. Csak néha. Amikor nincs sikerélményem. Jó, hogy a maga autójával megyünk vásárolni, az enyém sokat fogyaszt. Mint egy autóbusz, annyit. És maga még jól is vezet. Nyugodtan. Oda sem figyel, mégsem megyünk neki semminek. Úgy veszem észre, ma beszélgetni sincs kedve. Úgy veszem észre, maga setéten látja a világot. Setéten, nem úgy, mint a slágerben ahogyan énekli az az ember, akinek nincs bankbetétje.  Ismeri azt a slágert? Ismeri. Persze, hogy ismeri! Azért mondanék én magának valamit. Ha meg nem sértődik. Ugye, nem sértődik meg, ha mondok magának valamit? Én a maga helyében nem lennék szomorú. Én a maga helyében kipróbálnám a boldogságot. Nem nehéz. Próbálja ki a boldogságot! Tudja, mire való a boldogság? A boldogság arra való, hogy ne legyen az ember szomorú. Gondoljon például arra, hogy magának okos fia van és két szép unokája. És szép családja. És még az édesanyja is él, telefonál magának naponta a mobiljával. Ez nem elég magának a vidámsághoz? És gondoljon arra, hogy magát még ágytálazni sem kell. Mert hányan vannak, akiket ágytálazni kell. Vagy forgati az ágyban, mert ha nem forgatják, tüdőgyulladást kapnak. Próbálja ki a boldogságot. Gondoljon arra, hogy szép idő van. Nincs földrengés, nincs árvíz, nincs semmi katasztrófa. Mert ez a világ tele van katasztrófákkal. Előfordulhat, hogy magát már műteni sem kell többé. Amíg él. Sok szép dolog van ebben az életben! Most például megvesszük azt a vécét. És megvesszük a ventillátort,  a két kicsi ajtót, ami a központi fűtéshez jár. Megvesszük a törülközőtartót, a kapcsolókat, a világitótesteket. És a szegeket, csavarokat is megvesszük, a glettel együtt. És úgy jövünk haza. Együtt. Minden meg lesz véve. Minden el lesz intézve. Hogy tetszik mondani? Ne emlegessem az ágytálazást? Jó. Nem emlegetem. A vécét sem emlegetem. De a szeget, csavarokat, ventillátort, glettet csak meg kell venni. És mindent meg kell még venni, amit kifelejtettem. Otthon derül majd ki, még mi hiányzik. De addig is próbálja ki a boldogságot! Gondoljon valami szépre. Nem fog csöpögni a csatorna. Nem ficamodik ki a bokája, mert új járdát öntünk magának. Megnézzük, húz-e a kémény. Ha nem húz, segítünk rajta. Hogy húzzon. El ne feljtsük beolajozni az ajtók sarkait, hogy ne nyikorogjanak. Gondoljon valami szépre! Elvitetjük azt a rengeteg törmeléket! Olyan lesz az udvar, mint egy pázsitos rét. Csak legyen türelme kivárni a munkálatok végét. Gondoljon valami szépre! A kicsi macskái rohamosan fejlődnek. Már tanulják a fáramászást. Nem baj, ha nem a maga macskái. Úgy is macskák. Kedvesek és puhák. Ez nem szép? Persze, a szegeket, csavarokat meg kell venni. Tudja, mennyi egy tasak szeg? Hogy mennyi egy tasak csavar? Hogy mennyi a glett?