A magányos
alma
Udvarunkról
át lehet látni a Magyariék kertjébe. Van ott egy öreg almafa. Ezen az öreg
almafán ott csüng egy magányos alma. Valamiért nem tud, vagy nem akar lehullni.
Pedig már ott az idő, jön a tél.
Testvérem,
Károly vette észre, s fényképezte le halottak napján. Anyánk is csodálkozott,
mi élteti még azt a magányos almát.
Az
idősebb Magyari, ha élne, ő is csodálkozna ezen a makacs, magányos almán. Azon,
hogy csakugyan, mi élteti még? Mert valami mégis élteti…
2 megjegyzés:
El kéne ültetni. Megérdemelné!
Vagy talán leszakadna, de nem tud?
Megjegyzés küldése