Adtam neki csokoládét
Nem hiszem, hogy lenne a földön alábbvaló ember annál, mint aki nem alkalmas eltartani egy ártatlan macskát. Nem hiszem. Én nem hiszem, aki nem vagyok alkalmas eltartani egy ártatlan macskát. Most például adtam neki csokoládét. Néz engem ez az ártatlan macska, néz és az van a tekintetében, hogy mi van veled ember? Mi van veled, hogy két hete azt adsz nekem, csokoládét? És tojást! Főtt tojásnak felét, amit meghagysz a magadéból. Nekem. Ez van az én macskám szemében.
Én pedig nézem a macskámat és az van a szememben, ami a fejemben is: te nem vagy az én macskám! Te csak itt vagy, mert itt születtél. Anyád somfordált be a kapu alatt veled, soha nem is akartam macskát tartani. Láthatod, arra sem vagyok alkalmas, hogy eltartsam magam. Tojást főzök. Fele a tiéd. És a csokoládénak is fele a tiéd. Énnekem is ez a reggelim, ebédem, vacsorám. Tojás és csokoládé. Tudod, mit ír rólad a Pallas? Azt írja rólad a Pallas, hogy ragadozó vagy. Én nem vagyok ragadozó. Egy nyamvadt fakanalat sem vagyok képes megragadni, hogy főzzek legalább magamnak valamit. Utálom a fakanalat, a kavargatást, nem értek a főzéshez. És tudod, mit ír még rólad a Pallas? Azt írja, hogy háztetőkön mászkálsz éjjelente és röptében elkapod a madarat is. Én nem mászkálok háztetőkön éjjelente és semmit nem kapok el röptében, sem pedig nyugvó állapotában. Legfeljebb egy hitvány hasmenést ha elkapok a romlott tojástól, vagy a gyanúsan kotyvasztott csokoládétól. Egyebet nem.
És hogy el ne felejtsem! Azt is írja rólad a Pallas, hogy szeretsz nagyokat aludni. Én is szeretnék nagyokat aludni. De engem bánt a lelkiismeret, hogy nem vagyok alkalmas eltartani egy ártatlan macskát. Már csak ezért sem tudok nagyokat aludni. És azt is olvastam rólad, hogy jól viseled az éhséget. Én nem viselem jól. Most nekifogok és főzök magamnak egy tojást. Fele a tiéd. És kettőbe török egy csokoládét. Csak éppen ne nézz rám azzal a csodálkozó szemeddel, amelyben az van, hogy mi van veled ember? Tudod te azt, hogy mi van velem? Nem tudhatod. Az van velem, hogy a te édes testvéred szült nekem három gyönyörű macskát. Most jöttek elő, támolyogva. Néznek engem az ártatlan szemükkel. Én is nézem őket és arra gondolok, mit fogunk enni holnap, holnapután? És mit vétettem én, hogy annyian lettünk? És mit vétettek ők, hogy annyian lettek? Semmit nem vétettek. Nem baj. Adok majd nekik is tojást. És csokoládét!
2 megjegyzés:
Frici, a macska csak látszólag csodálkozik. A macska sohasem csodálkozik. A macska mindent tud, és a macska blazírt. Ha egyszer egy macskának elnyered a tiszteletét, akkor az nagyon nagy dolog. És ne hidd, hogy méltatlankodik a macska, mert ő ragadozó lenne, s csak tojást és csokoládét kap. Méltatlankodna, ha látná, hogy dőzsölsz. De ha nem azt látja, hanem azt, hogy te is csak csokoládét és tojást eszel, el van ő ezzel a helyzettel.
Jól értem én, amit Te mondasz, drága barátom, mert a macska valóban nem könnyíti meg a dolgunkat, és nem mindig azt látjuk a szemében, amit szeretnénk. Ma már tudom, hogy a macska nagyon is képes szeretni. Csak nem könnyíti meg a dolgunkat. Azt aztán nem!
És még valami: a macska nagyon jól ismeri a dörgést. Nem véletlen, hogy állandóan talpra esik.
A macska nem véletlenszerűen keveredik az életünkbe, noha minden jel arra szokott mutatni. Annyi mindent kell megtanulnunk tőle. Ez a macskák világa. Ők tudják, hogyan kell élni és túlélni benne. Mi meg csak elleshetünk ezt-azt.
Én elnézem nekik, ha szemrehánynak is a tojás és a csokoládé miatt, ha tudom, hogy igazából szeretnek.
... mindig a tanítvány választja a mesterét.
Van egy olyan mondás, hogy aki a kutyákat szereti, az csak egy hűséges társra vágyik, aki a macskákat, az nem elégszik meg ennyivel. De azokról semmit sem mondanak, akiket a macskák szeretnek.
Megjegyzés küldése