péntek, július 26, 2013



           
Hol rontottam el az életem?

- Na, nézzétek meg ezt az öreget! Még hajnali öt óra sincs, s ő már gyomlálja a veteményesét !
- Láttátok, mekkora az a veteményes?    
- Sírgödörnek sem lenne  elég!
- Lesz ott tíz darab paradicsom.
- Mondjuk, húsz.  
- Azok is satnyák, be sem érnek ebben a száraz időben.
- Esténként meg is öntözi!
- Meg, ezzel a megdrágult vízzel!

- Kérdezzük meg, miért nem alszik ebben a hajnali időben…
- Tessék mondani, öreg, miért nem alszik ebben a hajnali időben?

- Talán a vénség miatt, de az is lehet, rossz a lelkiismeretem…
És ti hová igyekeztek ebben a hajnali időben?

- A bankba megyünk, tata, megyünk a bankokba, ameddig alszik a nép! Most még van valami remény…

- Csak nem töritek bankrabláson a fejeteket, néhány éve szomszédok vagyunk, ismerlek titeket…

- Minket ismerhet, öreg, de a nagy titkot nem ismeri! Maga itt rontotta el az életét! Mert ha én most magának megmondom a nagy titkot, akkor maga  jó rövidre le kell, hogy vágja a körmeit! Mert ha nem vágja le, akkor a hosszú körmei fölsérthetik a szemét, amikor megpróbálja letörölni a könnyeit! Mert maga sírni fog bánatában, öreg, hogy így elrontotta az életét! Hát élet az, amit maga itt művel minden hajnalon? Gyomlálja, öntözi azt az arasznyi földet azért a néhány csökött paradicsomért, s azt mondja, ez azért van, mert megvénült és a vén nem tud aludni. És azt is mondja, hogy rossz a lelkiismerete, s akinek rossz a lelkiismerete, attól nem tud aludni. Ezek dumák öreg, ezeket mi nem vesszük be könnyedén. Magának fogalma sincs arról, hogy mi az, amit mi beveszünk! Mi azt a sok lóvét vesszük be a bankok automatáiból, amit a részeg, gazdag hülyék éjjelente ott hagynak, mert nem törődnek semmivel.
Nézze meg jól magának ezt a csávót, a barátomat, tudja, hogy járt egy héttel ezelőtt? Jött haza valahonnan úgy hajnal felé, megállt egy bank előtt, hogy gyújtsa meg a cigarettáját, s közben megfordult a fejében a kérdés, vajon mennyi pénz lehet abban a bankban…Szórakozásból még meg is nyomogatta az automata gombjait, s hát ömlenek ki a százasok. Ez a gép valósággal okádta ki magából a százasokat, egyszer egy marékkal, aztán még egy marékkal, addig, s addig, amíg ennek a csávónak megtelt minden zsebe pénzzel. Meg se számolta, mennyije van, ahol sok van, ott sok van!
Most pedig mégis megmondom magának a nagy titkot, ne legyen az, hogy rossz szomszédok vagyunk.

Azok a bankos automaták úgy vannak megcsinálva, hogy aki pénzt akar kivenni, bedugja egy résbe a kártyát, s egy másik résen jön ki a pénz. De nem jön ki azonnal, hanem egy kicsit még várni kell, ameddig kiadja. Na, ezt  a kicsi időt nincs türelmük kivárni, veszik a kártyájukat, s lődörögve mennek tovább, egy gyorsabban működő automatához. És amíg mennek, abban a résben csak gyűl a pénz. Ezért a pénzért járunk mi hajnalonta a bankok automatáihoz, mert soha nem lehet tudni, mikor éri el az embert a szerencse.
Magát biztos, hogy soha nem éri el, mert maga nem ismeri ezt a nagy titkot, csak a gyomlálással és öntözéssel van elfoglalva. Ha tudná, mennyi paradicsomot vehetne azon a pénzen, amit ott felejtenek a sietős tehetősek, soha nem venne kapát a kezébe. Csak járná hajnalonta a bankokat. Itt rontotta el maga az életét, tata! S ha valaki egyszer elrontotta az életét, akkor az el van rontva!

Azóta állok itt egy vásott kapával a kezemben minden hajnalon, s nézem a körmeimet. Csakugyan, nem kellene azokat rövidebbre vágni? Mert az életem ezek szerint csakugyan el van rontva…




4 megjegyzés:

János Zoltán Matekovics írta...

Hát ez nagyon jó. Ki kellene próbálni. De nem szeretek korán kelni. Viszont a lelkiismeretem mindig korán kel, és megálljt parancsol.

Muzsi Attila írta...

Az én lelkiismeretem pedig azért mardos, hogy az eszem sosem úgy pereg ahogy ezeknek, hanem mindenek előtt a kapa jut nekem is eszembe.
Az csoda, hogy a tyúknak nincs esze, mégis túléli, de az nagyobb csoda, hogy én ésszel sem élem túl...

Elekes Ferenc írta...

Most indulok a Kanári szigetekre!Előbb megnézem a Bermudékat, aztán irány Polinézia.
Semmi munka! Legföntebb szervezek ezt-azt: interkulturális fesztiválokat, ahol szökdösni lehet és megalakítom a Kurzus-nevű egyetemet. Lehet, doktorálok is, mondjuk, az ásítás művészetéből. Fényes jövőt látok mindenben, aminek semmi értelme nincsen...

Hanczur írta...

Az a fényes jövő még ráér! Inkább még olvasnálak!