csütörtök, október 01, 2009

Az esettel kapcsolatban ( 5 )




Ki ez a Deák Lajos ?


Évekkel ezelőtt valaki hozott nekem egy csinos, kis fűzetet, hogy vegyem meg. Úgy látja, naplóféle lehet, gyermek írta 1867-ben, szép betűk vannak benne.

Meg is vettem ezt a naplót, két oknál fogva : csakugyan szépen megrajzolt K-betűvel kezdődött a bevezető sora, „Külömböző jegyzetek élményeimről”, s ezen felül az én siménfalvi anyai nagyanyám is Deák-leány volt. Gondoltam, elolvasom, hátha kiderül, hogy ennek a régi naplónak az írójával még rokonságban is vagyok.

Ebből a rokonságból nem lett semmi, mert nekem nem volt türelmem a naplóban sokat bogarászni. Éppen csak elolvastam, s azzal le is tettem, a mi rokonságunk semmiképpen nem akart a Deák-gyermek soraiból kirajzolódni. Aztán egy napon elküldtem ezt a naplót Cseke Gábor barátomnak, csináljon véle, amit akar.

Levelet kaptam a minap Cseke Gábortól, írja, hogy most már őt is izgatni kezdte ez a Deák-gyermek. Elolvasta a naplót, s még utána is nézett azoknak a neveknek, amelyek itt-ott előjönnek a fűzetecske lapjain.

Úgy vettem észre, ez a Cseke nem rokonságilag, hanem történelmileg kezdte kutatni a Deák-gyermek kilétét.


Az esettel kapcsolatban azonnal írtam én is neki egy levelet. Még címet is adtam, legyen valami formája annak a levélnek. Íme :

Szellemi gyaloglás

Gáborom,

roppant érdekes az emberi természet. Akárcsak az, mely minket körülvesz, s

amelyben egy ideig némelyünknek bolyongani adatott. Sokszor elgondolom, ha

például egy álmodozó szellemű, gyönyörködésre termett ember egy tudós

természetűvel sétára indulna ki, a tágas világba, ki mit venne észre benne.

Az első bizonyára beérné a csodálkozással és a gyönyörködéssel. A másik

pedig mindegyre fölkapna egy csillámló kavicsot, egy fonnyadt virágszirmot,

hogy azokat majd otthon tüzetesen megvizsgálja, s elhelyezze a tudományos

rendszerek kockásfűzeteiben.

Ennek a Deák Lajos-féle naplócskának te az utóbbi módszerrel futottál neki.

Amint látom. Társadalmi DNS-vizsgálatnak veted alá a benne föllelhető

szereplők kilétét, hogy majd fölépíthesd a kiegyezés korának marosvásárhelyi

szeletét, egy olyan történelmi valóságot, amit a napló szerzője gyermeki

fejével csupán jelezni tudott, megrajzolni nem. Te pedig meg akarod rajzolni

azt a valóságot. Talán az vezérel ebben a kutatásban. Rövidre fogva : a

történelmi tudományosság téged jobban érdekel, mint az én felületes

megfigyelésem erről a naplót író gyermekről. Mert én a gyönyörűséget ott

fedeztem föl, hogy abban a régi világban, a szűk-lehetőségű,

szekeret-stoppoló, ( nem autót !) vagy helybenforgó, történésnélküliségben

mégis olyan szépen ki tud nyilni a gyermeki megfigyelés, képzelet ! A

mindennapok valóságának kézzelfoghatósága már-már lenyűgözi az embert.

Különösen akkor, ha a mai, hasonló korú gyermekek foglalatosságával

összehasonlítjuk ! Éppen azt látom izgalmasnak, hogy most, amikor tanárok

hada - szinte automaták gyorsaságával - gyömöszöli tele a fiatalok fejét

mindenféle fontosnak vélt ismerettel, az ifjú nemzedék a tudományos

érdeklődésnek jelét is alig mutatja föl. A mai ifjú nemzedék jobban ismeri a

hollywoodi-csillagok nevét, a katalán futballisták zokniját, mint a hazai,

szálldosó pitypang természetét, a vetésforgó lényegét és általában az emberi

megélhetés alapvető feltételeit. Nem kell messzire menni sem térben, sem

időben ahhoz, hogy megmozduljon valami az emberi fejben, s onnan valami kis

appendixet kihozzon, s azzal előálljon.

A Deák-gyermek naplójában számomra az a meghökkentő, hogy a magasfokú

felelősségérzés, a pontos elszámolás igénye uralkodik minden sorában. Épp

ez hiányzik a mai fiatalokban ! Ha ezt a Deák-gyermeket összevetnők egy mai

hasonló korú gyermekkel, érdekes következtetést vonhatnánk le szellemi

vonatkozásban. A mai, nyilván a müszaki világban igazodna el, de ez nem az ő

érdemének tudható be. A Deák-gyermek viszont a saját fejével tud

gondolkodni, s a saját szemével látottakat azzal dolgozná föl, a saját

fejével, nem rohanna a kényelmes Google-úrhoz !

Ez a mai, müszaki csodákkal ékes világ kényelmessé teszi az embert,

kiiktatja a szellemi gyaloglást, nem is beszélve arról, hogy az emberi

tartást, erkölcsöt, tisztességet, számadási kötelességtudatot föllazítja,

mellélkvágányra tereli. Minden jóindulata ellenére ! Mert ugye, azért nem

becsülhetjük le a műszaki haladás megvalósításait, mert ha lebecsülnők,

akkor épp a haladás ellen fordulnánk, ami balgaság lenne.

Azt olvastam régen, hogy minden véka tudáshoz egy köböl erkölcs szükséges.

Mert csak így ember az ember. A Deák-gyermek naplójából azt olvastam ki,

hogy neki csupán maréknyi tudás jutott, de ahhoz ő azt a köbölnyi erkölcsöt

valahonnan megszerezte. Szerintem éppen a szellemi gyaloglásai által.

Ölel : frici.

Most olvasom Cseke Gábor blogjában, http://urszu2.blogspot.com/, hogy Tininapló 1867-68-ból: Ki az a Deák Lajos? –címmel az én barátomnak máris van beszámolnivalója erről a Deák-gyermekről. És siet eloszlatni az én általa vélt félelmemet, mely szerint ő valami történelmi tablót szándékszik kikerekíteni ebből a fűzetecskéből : “Aki az eddigiekből azt hitte, hogy nagy történelmi tablót készülök fölvázolni az ügyes kis napló kapcsán és elkezdem majd kutatni-böngészni Marosvásárhely kiegyezés-kori társadalmi térképét, az csalatkozni fog, esetleg megkönnyebbülten felsóhajthat. Semmi ilyesmihez nincs bennem hajlandóság. Ahhoz ott vannak a helytörténet tapasztalt és jól bejáratott szakemberei, tanárok és professzorok, mindenféle levéltárosok, és úgy gondolom, hogy az a része a kérdésnek nagyjából meg is van oldva, tisztázva vagyon.

Itt, most megnyugtatom Cseke Gábort, nem félek attól a történelmi tablótól. Sőt, alig várom, hogy ez a Deák-gyermek valahol megtalálja a helyét a mi kis történelmünkben. Nem azért, mintha nélküle lyukas lenne a mi kis történelmünk. Hanem inkább azért, mert titokban gyanítom, ennek a Deák-gyermeknek mégis köze lehet a siménfalvi Deákokhoz. Mert éppen egy falumbéli, Deák Elek nevű, tudományos embertől kaptam egykor ajándékba egy szép, régi könyvet. Ennek címe : Védelmező erős pais, írta Árva Bethlen Kata.

Ebből ugyan még nem következik, hogy rokonságban lennék ezzel a Deák-gyermekkel. De az igen, hogy ezek a Deákok művelt emberek lehettek.

Izgalommal várom a Cseke-féle kutatás fejleményeit...



1 megjegyzés:

világosító írta...

Köszönöm a sorokat, igyekszem megfelelni a bizalomnak!