szerda, július 22, 2009



Uborkát tett el télire


Milyen szép idő van,

néhány játékos, ártatlan felhő

sétál csupán az égen,

milyen szép temetésem lenne most,

eljönnének idegenek is talán,

a szomszéd faluból,

semmi sár az utakon,

semmi havas eső, ilyesmi,

mennyit panaszkodtak a népek,

régi temetések idején,

hogy cipőjük talpára rátapadt

a sárga temetői sár,

s hogy köhögtek egész héten át

a multkori temetés után,

igaz, a pap is hibás volt azért,

minek kell annyit beszélni

hitvány időben, bezzeg,

amikor szép idő volt,

sietett ő is haza,

persze, hogy hibás volt,

mondták többen is,

régi temetések idején,

milyen szép idő van,

néhány játékos, ártatlan felhő

sétál csupán az égen,

milyen szép temetésem lenne most,

elkisérhetnének passzióból is,

annyi séta senkinek nem árt,

talán akadna egy-két rokon,

ki megdicsérne engem,

mekkora okosság volt bennem,

hogy megválasztottam

temetésem napját,

másokra gondoltam,

midőn kitűztem ezt a szép napot,

ha már élni nem tudott másokért,

tette nagy volt a meghalásban,

milyen szép idő van,

néhány játékos, ártatlan felhő

sétál csupán az égen,

milyen szép temetésem lenne most,

de lám, nincs szerencsém,

mint annyiszor,

elszalasztom ezt a szép napot,

telefonált anyám,

uborkát tett el télire.


4 megjegyzés:

világosító írta...

Ne tűzd ki magadnak semmilyen napot
Mert azt neked hamarabb kitűzi más,
S az a jó dátum, mit az ember készen kapott
- akár születés legyen, akár valami más...

világosító írta...

Helyesebben:

Ne tűzz ki magadnak semmilyen napot
Mert azt neked hamarabb kitűzi más,
S az a jó dátum, mit az ember készen kapott
- Akár születés legyen, akár valami más...

Elekes Ferenc írta...

Derék vers a tied, akár egy tanáré,
Nincs benne uborka, temetői sár,
se semmi ordináré,
képzeletben sem szabad meghalni már ?

világosító írta...

Képzeletben meg szabad halni többször, de az életben csak egyszer.
Különben az enyém a rigmus és a tiéd a vers - ez igy van rendjén.