csütörtök, március 19, 2009



 

Harminchat fokos láz

 

Legyél te is milliomos, erre megy a játék. Sokan nézik, közben odaéghet a vacsora.  A versenyzők már ott tartanak, hogy tizenvalahány millióról van szó. Ekkor hangzik el a kérdés, amire felelni kellene. Az pedig valahogy így szól : hány fokos lázban égett József Attila, amikor megírta a Kései siratót. A műsorvezető segít, mondván, hogy szerinte harminchat fokos lázban égett a költő. A két versenyző összenéz, aztán tanakodnak, elfogadják-e, vagy ne. Az egyik ráadásul tanárnő. Nem tudja, mit válaszoljon. A másik, a testvére sem tudja. Pedig ő nagyon sok mindent tud. Főleg arról, hogy mondjuk hányadik percben rugták be az egyenlítő gólt öt évvel ezelőtt, valahol Braziliában. Ez csak egy példa. Nagyon sok fontos dologra pontosan emlékszik ez a kedves hölgy, talán arra is, hogy esett-e az eső, vagy sütött a nap egy régi mérkőzésen, kinek udvarolt akkortájt a labdarúgó sztár. Most nagy bajban van ezzel a lázzal. Nem tudja, mit válaszoljon. Szerinte nem jó az a harminchat fok, mert az nem is láz. Nagy a tét, elúsznak a milliók, ha nem adnak helyes választ. És egyszer megszólal az egyik : látod, ezért kell olvasni József Attilát.

Szóval ezért kell olvasni. Itt meg is állhatunk. Ennél a következtetésnél. Mert nem az a szomorú, hogy elúsztak a milliók, hanem épp az a tanulság, amire a versenyzők jutottak. Ezért kell olvasni József Attilát.

 

Szegény Attila ! Hiába írta eképpen versének első sorát : Harminchat fokos lázban égek mindig...Elfelejtette megmagyarázni, hogy a költő mindig lázban ég. Akkor is, ha az orvosi tudomány a maga szempontjából ezt a harminchat fokot nem tekinti láznak. Ez a szegény Attila azt hitte, világosan, érthetően fogalmazott. Föl sem merült benne, hogy ezt a lázat meg is kell magyarázni. Ez a szegény Attila nem is sejthette, hogy jön majd az utókor, mely a milliók könnyű megszerzésének lázában él, de ha bedugná a hőmérőt a hóna alá, nem mutatna az többet harminchat foknál. Pedig lázban él. Különösképpen ilyen alkalmakkor, amikor arra buzdítják, legyen milliomos. Ezért kell olvasni József Attilát ?

 

  Marton László szobra, Wikimedia Commons

1 megjegyzés:

miviana írta...

 
 
A téma mindenhol hever.
"Le vagyok győzve, (győzelem ha van),
de nincs, akinek megadjam magam." — írta ezt is.
Igen, így van!